Valamennyi keszeg közül a karikakeszeg testének alakja hasonlít leginkább a dévérkeszeghez. Fiatal korukban inkább csak a garatfogak alapján lehet őket megkülönböztetni. A dévérkeszeg garatfogai ugyanis egysoros elhelyezkedésűek, míg a karikakeszegéi páros sorokban találhatók. Az idősebb példányokat már könnyebb megkülönböztetni. Bár a test arányai hasonlóak, mégis a karikakeszeg hátvonalának íve töretlenebb, páros úszóinak töve enyhén vörhenyes árnyalatú és farokúszója részarányos.

Ha két azonos nagyságú példányt hasonlítunk össze, kitűnik, hogy a karikakeszeg pikkelyei jóval nagyobbak; szeme is nagyobb. Eltérést jelent az is, hogy míg a dévérkeszeg hátrahajlított mellúszójának vége eléri a halúszó elró sugarára húzott merőleges vonalat, a karikakeszegen a halúszó jóval hátrább van.
Növekedése igen lassú. Az 150-200 mm-es hosszúságot többnyire csak a negyedik-ötödik életévében éri el. Vizeinkben ritkán akad horogra 0,5 kg-ot meghaladó példány. Tartózkodási helye. A karikakeszeg előszeretettel keresi fel a lassú folyású, növényzettel benőtt, agyagos, homokos vizeket. De előfordul a mély, iszapos fenekű állóvizekben, holtágakban is.
Táplálkozása nagyjából megegyezik a dévérkeszegével. Az apró rákféléken kívül kedvenc tápláléka a növényeken élő rovarlárva, apró csigák. De még felnőtt korában is elfogyasztja a vízinövény-törmeléket és a moszatot.