Érdekességek >> Veszélyben a világ tengerei

Az óceánok a világ közös tulajdonában vannak. Mindenki használja, de kevesen éreznek felelősséget irántuk. A parti övezetekben évente 13 milliárd tonna hordalék rakódik le. Ennek nagy része az emberi beavatkozás okozta erózió és az erdőirtás következménye.

Sajnos, ha az életünkön nem leszünk hajlandóak változtatni, hasonló szépségek csak plakát formájában lesznek láthatóak.

A partközeli területeken zajlik a halászat jelentős része. A 240 000 km2-nyi tengerparti mangroveerdő sok gazdasági szempontból fontos halfajnak élettere fejlődésük egy-egy szakaszában. Épületfát és tűzifát is szolgáltat. A náddal, ciprussal benőtt területek biológiai szempontból rendkívül fontosak, ám ezek nagysága évről évre csökken. A partok mentén virágzik a nagy hasznot hozó idegenforgalom, ami a természetes élővilágra igen nagy terhet ró.

Felismerve ezeket a veszélyeket, egyre több helyen és egyre nagyobb területeket nyilvánítanak védetté, pl. a Nagy-korallzátony területét. - A partmenti vizek élővilágát folyamatosan veszélyezteti az ipari és a kommunális szennyeződések, szennyvizek jelenléte, amelyek nagy koncentrációjú, sok oxigént fogyasztó szerves anyagot tartalmaznak. Ezek becsült tömege 20 milliárd tonna évente. Klórozott bifenilek, PCB-vegyületek, nehezen lebomló mérgező vegyszerek, DDT- és nehézfémvegyületek már megjelentek, beépültek a tengeri ökoszisztémába. Rendeletek tiltották meg a DDT és a PCB használatát a fejlett ipari országokban, de sajnos a trópusi vidékeken még ma is a tengerbe bocsátják ezeket az anyagokat.

Az óceáni áramlatok nagy távolságokra eljuttatják a hulladékokat, szennyezőanyagukat. A lebonthatatlan, műanyag palackok, edények, csomagolóanyagok nemcsak csúfítják a partvidékeket, a vizek felszínét, de az állatokat is pusztítják. Több ezer madár, hal, emlős tápláléknak tekinti és elfogyasztja őket, vagy olyan erősen belegabalyodik, hogy végül ez okozza a pusztulását. Alattomosak azok a biológiai, kémiai-és radioaktív szennyeződések, amelyek nagy területeken szóródnak szét, vagy halmozódnak fel. Az eutrofizálódás miatt a moszatok olyan mértékben elszaporodhatnak, hogy a felélt oxigénkészlet miatt a halak elpusztulnak, s felborul a tápláléklánc.

A világ leglátványosabb szennyeződései, amelyek a legnagyobb felháborodást váltják ki a természetvédőkből, az olajszennyeződések. Minden tartályhajó időzített bombaként szeli át az óceánok, tengerek védett és kevésbé ismert szakaszait. Naponta 5000 tartályhajó közlekedik a világon. Egyre gyakrabban kapunk különböző híradásokat a "halálpartokról", ahol elhaladt egy-egy olajfolt. Évente 5 millió tonna kőolaj kerül az óceánokba, s a tengervíz sótartalmával' elegyedve sűrű kátránnyá áll össze, gátolva: a levegőcserélődést A madarakat megbénítja a rájuk tapadt olaj, képtelenek a repülésre. A halak kopoltyúit eltömíti, és az állatok megfulladnak.

A bálnák és delfinek tüdejébe kerülve szintén halált okoz. A víz mélyebb részei élőlények nem jutnak elegendő fényhez sem, mert az olaj fajsúlya könnyebb a víznél, így egységes lepelként bevonja a víz felületét. Emiatt csökken a kipárolgás, esik a légkör vízgőztartalma. Időzített bomba!

Olyan nagy mennyiséget szállítanak a tankhajók, hogy ha egy feltételezett véletlen baleset során tíz tankhajó egyszerre sérülne meg, akkor beszennyeződne a teljes vízfelület 90%-a. Elképesztő! Az emberi tevékenység felelős a tengerek károsodásáért ! Még nem tudjuk, hogy a leülepedett mérgező anyagok hatásra milyen lesz a táplálékláncra, az emberi táplálkozásra. A vízkészletek minőségének és mennyiségének megőrzésére világszerte erőfeszítéseket tesznek az eredmények még korántsem megnyugtatóak.